|
Az ókori Eubolosz szerint az elsőo pohár bor az egészséget erőosíti, a második a jókedvet és a szerelmet, a harmadik az elalvást segíti előo, a negyedik a féktelenséget, az ötödik a lármázást, a hatodik az ingerkedést, a hetedik a verekedést, a nyolcadik a bizonyítás kényszerét, a kilencedik a haragot, a tizedik az őorültséget vagy az eksztázist váltja ki az emberbőol.
Fiziológiai hatások:
Ahogy az alkohol a vérbe került, a test minden részét eléri. A gyomor falának állandó irritációja (ha rendszeresen fogyasztunk alkoholt) krónikus gyulladást okozhat a gyomorban. Közepes mennyiségűu alkohol (azaz néhány pohár ital) növelheti, de le is csökkentheti a szív ritmusát, kitágítja a bőorben lévőo vékony hajszálereket (ez melegségérzetet okoz), csökkenti a testhőomérsékletet, növeli az étvágyat, a nyálelválasztást, a gyomorsav mennyiségét és vizelési kényszert okozhat. Az agyhullámok, az idegműuködés lelassulását idézi előo, ezzel növeli a reakcióidőot (több időo kell egy esemény lereagálására), és rontja a mozgáskoordinációs képességet. Befolyásolja az agy információtároló és -visszakeresőo képességét. Az alkohol hallucinációt és rohamokat idézhet előo, megronthatja a látást a hallást, a szaglást, ízlelést és a tapintást. Mivel minden izmot az agy irányít, az izommozgások még csekély mértékűu alkohol fogyasztásánál is meggyengülhetnek. A romlás a koordináció elvesztésében és a reakcióidőo megnövekedésében jelentkezik.
Magas dózisokban - amikor az alkohol eléri az agyat - ittas állapotot (berúgás), zavarodottságot, elfolyó beszédet, torzult látást, elégtelen mozgáskoordinációt eredményez, ezekhez a tünetekhez gyakran rosszullét és hányinger társul. Még nagyobb mennyiségek elfogyasztása légzési nehézségeket, általános érzéketlenséget és eszméletvesztést, szélsőoséges esetben légzésbénulásból vagy keringési zavarból eredőoen halált okoz. A berúgást gyakran jelentőos másnaposság követi, melynek leggyakoribb tünetei: rosszullét, gyengeség, szédülés, rossz mozgáskoordináció és különféle fájdalmak.
Pszichikai hatások:
Az alkohol legjelentőosebb hatásait a központi idegrendszerben fejti ki. Az alkohol gátolja az idegrendszeri folyamatokat, de épp a gátló mechanizmusok esetleges akadályozása miatt jelentőos mértékűu izgatottság is előofordulhat.
A pontos hatásmechanizmusról csak keveset tudunk. Az ittas ember gátlásai oldódnak, önfegyelme és lelkiismereti kontrollja elvész, ezért nem ismeri fel a fenyegetőo veszélyt. Könnyen ismerkedik, fokozódik a bátorsága, de romlik szellemi és fizikai cselekvőoképessége. Mint a legtöbb drognál, így az alkoholnál is a konkrét hatás - különösen alacsony és közepes dózisok esetén - nagyrészt a fogyasztótól és a fogyasztás környezetétőol függ. Egy-két pohár ital egyik alkalommal levertséget és letargiát okoz, máskor (más körülmények között) növekvőo aktivitáshoz és feldobódottsághoz vezethet. Egyesek véleménye szerint az alkohol a világ legjobb szorongás-oldója: oldja a gátlásokat, kellemes közérzetet, jó hangulatot, barátságos viselkedést eredményez. Főoleg azt a fajta szorongást oldja, amely a belsőo követelményekbőol, a lelkiismeret szavából, a teljesítmény miatti aggódásból ered. Ezenkívül kifejezetten „beszédessé" teszi az embert. Ezt Te is megfigyelheted a kocsmákban, ahol mindenki beszél, de igazán senki nem figyel a másikra.
Másrészrőol viszont az alkoholfogyasztókat gyakran jellemzi a kötöszködőo, agresszív viselkedés; erőos italosok körében gyakoriak a veszekedések és más, agresszív cselekedetek. Az alkohol jelentőos szerepet játszik az erőoszakos bűuncselekmények nagy részének (gyilkosságok, nemi erőoszak, személy és vagyon elleni bűuncselekmények) elkövetésénél. A különbözőo drogok különbözőo hatásairól írt tanulmányában dr. J. D. Richard igen találóan fejezi ezt ki: „Az alkoholista részeg lesz, hazamegy, és megveri a feleségét. Aki ópiumtartalmú kábítószert fogyaszt, jól érzi magát, hazamegy, és a felesége veri meg őot".
Hosszú távú hatások :
A legtöbb ember esetében a hosszú időon át folytatott, mérsékelt alkoholfogyasztás (ami a társasasági ivókra jellemzó) nem jár jelentőos pszichikai vagy fiziológiai károsodással. Az erőos italozás azonban már különleges rendellenességekhez vezet. Ezek többségéhez az alkoholizmus fogalmát társítjuk. Nincs a drogfüggőok között olyan, aki a pszichikai és fiziológiai leépülés tekintetében elkeserítőobb képet mutatna az idült alkoholistánál. Ezeknél az embereknél megfigyelhetőoek az emésztőorendszer, a keringési rendszer, a tüdőok, a vesék, a hasnyálmirigy és az idegrendszer rendellenességei, gyakoriak náluk az alvási zavarok és a visszafordíthatatlan agykárosodás. Kialakulhat az emlékezetmőoködés tartós zavara, felléphetnek epilepsziás rohamok, komoly koordinációs zavarok és impotencia. Gyakori az étvágytalanság és a különféle táplálkozási zavarok, amelyek erőosen csökkentik a szervezet védekezőoképességét a betegségekkel és fertőozésekkel szemben. Az alkohol a májzsugor nevűu betegség egyik főo oka. A máj annyira meggyengülhet, hogy a vénák kitágulnak az emésztőorendszerben és a keringési rendszerben. Későobb a máj egészséges szövetei elhalnak, helyettük csak zsír-, illetve kötőoszövetek maradnak, így pedig a máj nem képes ellátni a funkcióit. Régen azt gondolták, hogy ezek a rendellenességek mind az alkohol közvetlen hatásának tudhatók be. A mai álláspont szerint azonban többségük másodlagos eredetűu - gyakran a hiányos táplálkozás, a nem elégséges tisztálkodás és általában az alkoholisták hanyag életvitelének a következménye. Előofordul, hogy az alkoholisták hetekig, sőot hónapokig kizárólag alkohollal táplálkoznak, ezért a szervezetükben veszélyesen alacsony szintre csökkenhet a fehérjék, a vitaminok, az ásványi anyagok és más fontos tápanyagok mennyisége.
Tolerancia:
Rendszeres használat esetén az alkohol legtöbb hatásával szemben kiépül a tolerancia, de nem olyan gyorsan és nem is olyan mértékben, mint például az ópiát típusú kábítószereknél (pl. heroin). A hozzászokás mértéke és sebessége a fogyasztási szokásoktól függ: azok, akik rendszeresen alkoholizálnak, kétszer-háromszor annyit is el tudnak fogyasztani, mint egy kezdőo. A tolerancia mértékét gyakran a férfiassággal kapcsolják össze: minél későobb „dőol ki" valaki, minél jobban „bírja az italt", annál nagyobbra tartják a többiek. A legtöbb alkalmi vagy mérsékelt fogyasztó nem szokta emelni az adagját. A rendszeresen alkoholizáló, erőos italosok ezzel szemben folyamatosan emelik a dózist, hiszen szervezetük hozzászokik a korábbi adaghoz. Az adagokat folyamatosan növelve előobb-utóbb elérik a mérgezéssel fenyegetőo mennyiséget. Néhány alkoholistánál megfigyelhetőo, hogy a tolerancia időovel erőosen lecsökken, „átfordul", és túlérzékenység alakul ki a drog egyes hatásaival szemben. Ezeknél a személyeknél már egy pohár ital is az önkontroll teljes elvesztéséhez vezethet.
Függőoség:
Sokan kerülnek az alkohollal pszichikai (lelki) függőoségbe. Úgy érzik, hogy bizonyos szituációkban az alkohol segítsége nélkül nem teljesítenének olyan jól, mint egy-két pohár itallal. Számos ember fordul rendszeresen az alkoholhoz, hogy könnyítsen a terhein vagy, hogy erőot gyűujtsön valamilyen nehéz élethelyzetben való helytálláshoz. Az italtól várja, hogy megszabaduljon a szorongástól, a kellemetlenségektőol vagy az unalomtól, hogy lazíthasson és jobban élvezhessen valamely társaságot, hogy tudjon aludni stb. Ebben a fázisban a függőoség testi tünetei még nem alakulnak ki, de az alkohol nélkül partnere, társai között vagy épp a munkájában már bizonytalannak érzi magát az ember, és kapcsolatai is általában sivárabbak. A hosszú távon, rendszeresen italozó alkoholistáknál fizikai függőoség is kialakulhat. Ilyenkor a sejtekbe már olyan mértékben beépül az alkohol, hogy enélkül már nem képesek ellátni funkciójukat. Ha pedig nem jutnak alkoholhoz, akkor elvonási tünetek jelentkeznek: a kezdeti rosszullétet, idegességet, komoly nyugtalanságot, zavartságot, remegést és izzadást görcsök, hányás, érzékcsalódások és hallucinációk követhetik. A függőoség végsőo stádiumában felléphet üldözési mánia, teljes emlékezetvesztés, fantáziálás (Korsakov-szindróma), kóros féltékenység, elbutulás, de ebben a fázisban már akkor is hallucinálhat valaki, ha nem is ivott. Legsúlyosabb a delírium tremens állapota, ami olyan tudatzavar, melyet hallucinációk kísérnek és a keringés is összeomlik. Ez az esetek kb. 10%-ban halálos kimenetelűu. Érdekes módon viszont aki túléli, az többnyire egy hét alatt felépül.
|
BluePink 
